A Magyar Irodalomtudományi Intézeti Tanszék nemcsak a magyar irodalomnak a kezdetektől napjainkig tartó történetét tanítja, hanem a világirodalom és a verstan oktatását is ellátja a magyar szakos hallgatók képzésében. Alapvető feladatának tekinti, hogy e hatalmas időszak legfőbb szövegeinek és szakirodalmuknak megismertetése közben úgy bátorítsa szakmailag alátámasztott, önálló ítéletalkotásra a hallgatókat, hogy mind írásban, mind szóban leleményesen és fegyelmezetten legyenek képesek álláspontjuk mellett érvelni. A különböző megközelítéseket és tudományterületeket integráló kurzusokhoz a vezérfonalat a következetesen felépített irodalomtörténeti képzés biztosítja. A tananyag felépítésében fontos szerepet kap az is, hogy az irodalmi alkotásokat nemcsak a maguk kontextusában értelmezzük, hanem a társművészetekkel – képzőművészet, színház, film, zene – összefüggésben is. E komparatív és kultúratudományi megközelítés körébe tartoznak azok az előadások és szemináriumok, amelyek egy-egy archetípus vagy motívum kialakulását és koronkénti újbóli megjelenését kísérik nyomon és interpretálják mind a verbális, mind a vizuális műalkotásokban. A Tanszék nemcsak a nappali és levelező tagozaton vesz részt alap- és mesterszakos, valamint osztatlan magyartanári képzésekben, hanem az Irodalomtudományi Doktori Iskola programjaiban is jelentős szerepet vállal.
Oktatás
A magyarországi irodalmak történetét a hazai felsőoktatásban immár bevett hármas tagolásban – régi-, klasszikus- és modern irodalom – adjuk elő. E felfogás szerint a régi magyar irodalomtörténet a legkorábbi hazai írott emlékektől, a 11. századtól a hagyományos definíció szerint 1772-ig, az újabban közkeletű szakmai paradigmák szerint nagyjából a 18. század közepéig tart. A klasszikus magyar irodalom a hosszú 19. századot jelenti, és így a Nyugat megindulásáig terjedő korszakot foglalja magába. A modern magyar irodalmi kurzusok a kortárs jelenségek tárgyalásáig jutnak el. Mindennek tárgyalása során külön figyelmet fordítunk az irodalomtörténet mellett az intézményrendszer alakulásának, az irodalomról való gondolkodás történetének, mindenekelőtt az irodalomelmélet legfontosabb irányvonalát kijelölő retorika- és kritikatörténetnek a bemutatására is.
A világ irodalmainak tanítása több szempontú megközelítésben történik. Ennek jegyében a világirodalom-előadások elsősorban a hagyományos, kronológiai szempontú irodalomtörténetet követik: a kezdetektől egészen napjainkig tekintik át a világ irodalmainak nagyobb korszakait és azok meghatározó műveit: az ókor (Biblia, görög–római irodalom), a középkor, a reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus, a romantika, a realizmus, a modernizmus, az avantgárd, végül a posztmodern kor világirodalmát. A kronológiai rendre épített előadások ugyanakkor kitüntetett figyelmet fordítanak a műfajok alakulástörténetére, valamint az egyes irodalomtörténeti korszakok poétikájának és esztétikájának a bemutatására, azok megjelenésére a műalkotásokban. A gyakorlati órák ezt az ismeretanyagot részben kiegészítik, részben elmélyítik. A műelemző szemináriumokon a hallgatók nemcsak az irodalmi alkotás interpretációs technikáit sajátíthatják el, hanem megtapasztalhatják az előadásokon megismert poétikai-esztétikai normák konkrét megjelenését az irodalmi szövegben.
Oktatásunknak mondhatni specialitása, hogy önálló kurzus keretében mutatja be a 20–21. század közép-európai irodalmait, azok világirodalmi kapcsolódásait. Ez a kurzus kitüntetett figyelmet fordít ennek a térségnek olyan speciális és egyben meghatározó jelenségeire, mint az irodalom és a politika összefüggései, vagy az ún. második nyilvánosság kérdése.
A verstan elméleti ismereteinek az oktatását ugyancsak a Tanszék látja el. Az irodalmi alkotások teljes megértéséhez nélkülözhetetlen verstani ismeretek megtanulása egyben előkészület a műfordítás elméletének és gyakorlatának elsajátításához, amelyre elsősorban a mesterképzésben van lehetőség.
Az Irodalomelmélet tantárgy oktatása szintén a Tanszéken folyik, szerves összefüggésben az újabb és legújabb hazai irodalmi és elméleti fejleményekkel. Az oktatás centrumában a nagy nemzetközi irodalomelméleti hagyomány és az újabb irányzatok és elméletek állnak.
A Tanszék részt vállal a tanárképzésben is, és ellátja a szakmódszertan diszciplináris oldalának oktatását.
A Tanszék oktatóinak vezetésével, külön műhelymunkában, speciális szemináriumokon rendkívül változatos tematikájú választható képzések folynak. Lehetőség nyílik részt venni a reneszánsz és barokk irodalom retorikatörténeti szempontú vizsgálatában (Dr. Kecskeméti Gábor, Dr. Tasi Réka), a hitviták műfajának irodalomszociológiai és társadalomtörténeti keretekben való feldolgozásában (Dr. Heltai János). Speciális lehetőséget kínál az oktató közösség textológiai szempontból is: a 18. század kiadatlan költészetét például csak az utóbbi években fedezte fel az irodalomtudomány, és a Régi Magyar Költők Tára sorozatának egyes köteteit előkészítő munkába hallgatóink is bekapcsolódhatnak (Dr. Porkoláb Tibor), és ugyancsak megismerkedhetnek a Kölcsey Ferenc és más 19. századi szerzők kritikai kiadásainak elkészítése során felmerülő műhelyproblémákkal (Dr. Gyapay László). Tanszékünkön nagy hagyományra tekint vissza a Szabó Lőrinc-kutatás (Dr. Kabdebó Lóránt), melynek révén a 20. századi filológiai és lírapoétikai problémákba lehet mély betekintést nyerni. A kortárs magyar költészetbe és az annak fórumot valamint kritikai visszhangot biztosító folyóiratok világába is betekintést kaphatnak a hallgatók (Dr. Kőrizs Imre). Természetesen az oktatók érdeklődése nem korlátozódik csupán hazai jelenségekre. Így mód nyílik megismerkedni a fordítás elméletével és gyakorlatával, különös tekintettel James Joyce-ra (Dr. Kappanyos András), valamint a közelmúlt irodalomelméletét jelentősen befolyásoló gondolkodók szövegeivel (Dr. Farkas Zsolt), az antik irodalom és képzőművészet párhuzamaival illetve az antikvitás irodalmának textológiai és műfajtörténeti kutatásaival (Dr. Darab Ágnes), valamint a lengyel irodalom- és művelődéstörténettel (Dr. Kertész Noémi). Adott a lehetőség továbbá tanulmányokat folytatni az irodalom és antropológia, valamint a kortárs női irodalom–feminista irodalomkritika (Dr. Kiss Noémi) témakörében is.
Kapcsolatok a hazai oktatásban, kutatásban
A tanszék számos oktatója szoros kapcsolatban áll az MTA Bölcsészettudományi Központ Irodalomtudományi Intézetével (Budapest). Dr. Kecskeméti Gábor 2013-tól az Intézet igazgatója, Dr. Kappanyos András a Modern Magyar Irodalmi Osztály vezetője, Dr. Szili József pedig hosszú ideig volt az Irodalomelméleti Osztály vezetője. Dr. Kecskeméti Gábor 1996-től felelős- 2013 óta főszerkesztője az Intézet által kiadott Irodalomtörténeti Közleményeknek (ItK), amely tudományterületünk egyik legfontosabb szakfolyóirata. Ugyanő az MTA I. Osztálya Textológiai Munkabizottságának tagja (2008–2014 között elnöke), ami filológiai és szövegtudományi képzésünk magas minőségét jelzi. A Intézettel (MTA) való együttműködésben Dr. Kilián István szerkeszti a Régi Magyar Drámai Emlékek című kritikaikiadás-sorozatot. Az Intézet (MTA) szervezésében folyó programok közül Dr. Gyapay László részt vesz Kölcsey Ferenc műveinek kritikai kiadásában, Dr. Porkoláb Tibor pedig Dr. Kappanyos Andrással, Dr. Kecskeméti Gáborral és Dr. Szili Józseffel együtt az új akadémiai irodalomtörténet előkészítő munkálataiban.
Szoros kapcsolatunk van a magyarországi egyetemek társtanszékeivel és kutató központjaival: a Debreceni Egyetem Klasszika-filológiai és Ókortörténeti Tanszékével (Dr. Darab Ágnes), valamint gender-kutató csoportjával (Dr. Kiss Noémi), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Közép-Európa Intézetével, a budapesti Lengyel Intézettel (Dr. Kertész Noémi). Szervezőként, társszervezőként folyamatosan részt veszünk a különböző korszakokat oktató és kutató műhelyek közös tudományos konferenciáinak megszervezésében. Rendszeresen megszervezi Tanszékünk a Vetésforgóelnevezésű, évi két alkalommal megtartott összejövetelt, mely a 19. század kutatóinak országos fóruma.
Ugyancsak jó kapcsolatot ápolunk az Országos Széchényi Könyvtárral. Dr. Heltai János szerkesztőként és szerzőként részt vesz a magyar nemzeti retrospektív bibliográfia (a nemzetközi jelentőségű Régi Magyarországi Nyomtatványok) munkálataiban.
Kiterjedt szakmai kapcsolatrendszer köti össze még a tanszéket a Petőfi Irodalmi Múzeummal (Budapest) és a helyi közgyűjteményekkel, különösen a Herman Ottó Múzeummal (Miskolc), a Kazinczy Ferenc Múzeummal (Sátoraljaújhely) és A Magyar Nyelv Múzeumával (Széphalom). A tanszék hagyományosan összefogja a régió irodalmával foglalkozó kutatásokat, részt vállal a regionális programok (például irodalmi topográfia, Miskolc-monográfia) megvalósításában.
Kapcsolatok a nemzetközi oktatásban, kutatásban
A tanszék régi magyar irodalmat oktató munkatársai szoros kapcsolatokat ápolnak a wolfenbütteli (Németország) Herzog August Bibliothekkal, amely a 17. századi kiadványok német nemzeti könyvtári feladatait látja el. Kutatóutak, tanulmányi ösztöndíjak keretében (Dr. Kecskeméti Gábor, Dr. Tasi Réka) vagy konferenciák előadóiként és résztvevőiként (Dr. Heltai János, Dr. Kilián István) számos alkalommal dolgoztak az alsó-szászországi városban.
Dr. Heltai János 1979-től mintegy két évtizeden át volt az Antwerpenben (Belgium) szerkesztett IFLA Annual Bibliography of the History of the Printed Book and Libraries magyarországi munkatársa. 1987-ben bekapcsolódott a strasbourg-i (Franciaország) Bibliotheca Dissidentium munkálataiba is. 1977 és 1995 között az Országos Széchényi Könyvtár hungaricum-kutatási programja keretében több alkalommal kutatott Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia közgyűjteményeiben.
Dr. Kecskeméti Gábor a reneszánszkutatás nemzetközi központjaiban több alkalommal tartott konferencia-előadásokat (Róma, Tours, Bonn, Varsó) és könyvbemutatót (Róma). A Centre National de la Recherche Scientifique (CNRS) párizsi szövegtudományi kutatóintézetében (Institut de Recherche et d’Histoire des Textes, Centre Félix Grat) francia–magyar együttműködésben készülő nemzetközi humanizmuskori szövegtörténeti adattár (Europa Humanistica: Humanistes européens éditeurs de textes anciens) munkatársa. Tagja volt a Budapesten megrendezett XIII. Neolatin Világkongresszus (2006) előkészítő bizottságának. Az MTA Irodalomtudományi Intézete és a Varsói Egyetemen működő Centre for Studies on the Classical Tradition in Poland and East-Central Europe által a közép-európai latin kultúra történetének kutatására szervezett közös program résztvevője.
Dr. Kilián István szlovákiai, romániai, valamint római (Olaszország) és bécsi (Ausztria) levéltárakban rendszeresen folytat kutatásokat ismeretlen képvers- és drámaszövegek és iskoladráma-előadásokról szóló adatok után. Az élénk nemzetközi részvétellel zajló iskoladráma-kutató konferenciák alapítója és többszöri házigazdája.
Dr. Farkas Zsolt 1996 óta részt vesz az európai Writer’s League rendezvényein, Dr. Gyapay László Stephen Prickett munkacsoportjában (University of Kent) a Reader in European Romanticism (London–New York, Continuum, 2010, 2014) című többnyelvű antológia második kiadásába kapcsolódott be, Dr. Kappanyos András pedig 1992 óta az Oxford Hungarian Society tiszteletbeli tagja. A tanszék oktatói kutatómunka keretében, vendégoktatóként és szakmai projektek résztvevőiként kiváló kapcsolatokat ápolnak külföldi egyetemekkel és kulturális intézményekkel is. Dr. Darab Ágnes: Westfälische Universität (Münster), Georg August Universität (Göttingen); Dr. Kertész Noémi: Lengyel Tudományos Akadémia Irodalomtudományi (Instytut Badań Literackich Polskiej Akademii Nauk, Varsó), illetve Történettudományi Intézete (Instytut Historii Polskiej Akademii Nauk, Varsó), Jagelló Egyetem (Uniwersytet Jagielloński), Könyvintézet (Instytut Książki, Krakkó), Nagy Kázmér Egyetem (Uniwersytet Kazimierza Wielkiego, Bydgoszcz); Dr. Kiss Noémi: Konstanzi Egyetem, Literarisches Colloqium (Berlin), állandó szerzője a Magyar Lettre Internationale nemzetközi magyar nyelvű folyóiratnak; Dr. Szigeti Jenő: Babeş–Bolyai Egyetem (Kolozsvár), Maruseváci adventista teológiai főiskola, Newbold College (Nagy-Britannia), Andrews University (USA).
A tanszék oktatói
Dr. Darab Ágnes: habilitált egyetemi tanár, PhD, a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának törzstagja és témavezetője.
Dr. Farkas Zsolt: egyetemi adjunktus, PhD, a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájában témavezető.
Dr. Gyapay László: habilitált egyetemi docens, CSc, intézeti tanszékvezető, a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának törzstagja, az Irodalomtudományi Doktori Iskola Tanácsának tagja, témavezető.
Dr. Heltai János: habilitált egyetemi tanár, DSc, a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának törzstagja és témavezetője, az Irodalomtudományi Doktori Iskola Tanácsának elnökhelyettese, a Miskolci Egyetem Habilitációs Bizottságának tagja.
Dr. Kabdebó Lóránt: professor emeritus, DSc, a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának törzstagja, az Irodalomtudományi Doktori Iskola Tanácsának tagja, A modern irodalom történeti és elméleti modelljei c. doktori program vezetője, témavezető.
Dr. Kappanyos András: habilitált egyetemi tanár, DSc, a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának törzstagja és témavezetője, Miskolci Egyetem Habilitációs Fellebbviteli Tanácsának tagja.
Dr. Kecskeméti Gábor: habilitált egyetemi tanár, DSc, a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának vezetője, törzstagja és témavezetője, az Irodalomtudományi Doktori Iskola Tanács elnöke, a Klasszikus szövegtudomány c. doktori program vezetője, a Miskolci Egyetem Habilitációs Bizottságának tagja, a Kari Habilitációs Bizottság elnöke, a Miskolci Egyetem szenátusának tagja.
Dr. Kertész Noémi: egyetemi adjunktus, PhD, a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájában témavezető.
Dr. Kilián István: professor emeritus, DSc, a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának témavezetője.
Dr. Kiss Noémi: egyetemi adjunktus, PhD, a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájában témavezető.
Dr. Kőrizs Imre: egyetemi adjunktus, PhD, a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájában témavezető.
Dr. Porkoláb Tibor: egyetemi docens, PhD, intézetigazgató, a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájában témavezető.
Dr. Szigeti Jenő, professzor emeritus, CSc, a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának témavezetője.
Dr. Szili József: professor emeritus, DSc, a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának témavezetője.
Dr. Tasi Réka: egyetemi adjunktus, PhD, a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájában témavezető, a Kari Tanács tagja.
A tanszék oktatóinak kutatási területe
Dr. Darab Ágnes: id. Plinius: Naturalis historia. Textológiai és műfajtörténeti kutatások az antikvitás irodalmában. Irodalmi és képzőművészeti párhuzamok az antikvitásban.
Dr. Farkas Zsolt: irodalomelmélet; 20–21. századi magyar irodalom és annak világirodalmi összefüggései (különös tekintettel a posztmodernre); a posztmodern amerikai irodalom és az amerikai posztstrukturalista kritika.
Dr. Gyapay László: Kölcsey Ferenc, textológiai és eszmetörténeti kutatások a 19. század első felének magyar irodalmában.
Dr. Heltai János: a reformáció magyarországi irodalmának eszmetörténeti kérdései; 16–17. századi nyomdatörténet és művelődéstörténet; magyarországi protestáns egyház- és irodalomtörténet.
Dr. Kabdebó Lóránt: a magyarországi klasszikus modern és posztmodern költészet; a 20. századi magyar irodalomtörténet elméleti kérdései; Szabó Lőrinc életműve.
Dr. Kappanyos András: 20–21. századi magyar irodalom; angol–amerikai irodalomtörténet; fordítás- és kiadáselmélet; irodalomelmélet; digitális irodalom és metatextus.
Dr. Kecskeméti Gábor: magyar és európai retorikatörténet; a magyar próza a 16–18. században; eszmetörténet, különös tekintettel a protestáns művelődési irányzatokra és az egyetemi peregrinációra.
Dr. Kertész Noémi: Közép-Európa fogalma, kultúrája, irodalmi reprezentációja, a gyermekirodalom történeti megközelítései.
Dr. Kilián István: magyar dráma a 17–18. században; régi magyar képvers; régi magyar poétikák és irodalomelméletek.
Dr. Kiss Noémi: kortárs női irodalom, kortárs német irodalom, antropológia és irodalom, fotográfia és irodalom.
Dr. Kőrizs Imre: Horatius és hatása a magyar költészetben, kortárs magyar költészet.
Dr. Porkoláb Tibor: recepció- és kultusztörténet; textológiai és eszmetörténeti kutatások; a 18–19. század fordulójának magyarországi költészete, regionális irodalmi hagyományok.
Dr. Szigeti Jenő: 19–20. századi egyháztörténet, bibliai irodalmi struktúrák vizsgálata, a magyar népi vallásosság története a felvilágosodástól a második világháború végéig.
Dr. Szili József: irodalomelmélet; 19–20. századi magyar líra; angol és amerikai irodalomtörténet; összehasonlító irodalomtörténet; az irodalomtudomány története és elmélete.
Dr. Tasi Réka: barokk próza; a 17. század magyarországi katolikus kegyességi irodalma, eszme- és retorikatörténeti kontextusai.